Raktérhűtés – Pár gondolat a hordozható hidegről

A legtöbb embernek a raktérhűtés kapcsán az első, ami eszébe jut, az az, hogy „He?”. Pedig a dolog nem űrtudomány, ha valamit hűteni kell út közben, és egy hűtőtáskába nem fér be, hűtött autóra van szükség. Pár gondolat a hordozható hidegről.

rakterheader

Vegyük például a fagyit! Könnyű belátni, nem egy ponyvás bútorszállító a legalkalmasabb eszköz a fagyigyár és a fagyibolt közötti út megtételére, elvégre még egy hosszabb sorban állás a pénztárnál is igen lehangolóvá tudja tenni a kiszemelt portékát. A nem fagyasztott, de hűtött áru esetében kevésbé látványos, de semmiképpen nem kevésbé elhanyagolható a hűtési lánc megszakadása miatti minőségvesztés. A friss húsnak sem kell magától lemásznia a polcról ahhoz, hogy gondokat okozzon. Sokunk orrát csapta már meg orrfacsaró bűz a hűtőpultból vásárolt, küllemre megfelelő hús csomagolását otthon felbontva. Egy ilyen élmény senkiből nem csinál elégedett, visszatérő vásárlót. A probléma egyik oka a nem megfelelő hűtés lehet. Nem kell a napon hagyni a húst, vagy megforgatni az út porában, elég egy pár órás út a kelleténél néhány fokkal melegebb raktérben, hogy bekövetkezzen a baj. A megoldás: raktérhűtés!

A raktérhűtő rendszernek két fontos része van: a raktérhűtő és a hőszigetelés. A hűtőgép maga lényegében alig különbözik a nagymama háromcsillagos Leheljétől, vagy egy lakossági klímától: egy olyan szerkezet, ami hőmérséklet-különbséget állít elő. Egy speciális gáz keringetésével, összenyomásával, majd kitágulásával a készülék egyik oldala elnyeli a hőenergiát, a másik pedig leadja azt. Az autó tetején levő doboz felmelegszik, a raktérben levő pedig lehűl. A rendszer másik eleme, a hőszigetelés az így előállított hőmérséklet-különbséget hivatott fenntartani: teljesen feleslegesen erőlködik egy bonyolult készülék azon, hogy az autó belsejében hidegebb legyen, mint azon kívül, ha az oldalfalakon keresztül szabadon kiegyenlítődik a hőmérséklet. Olyan ez, mint letekert ablakokkal használni a klímát.

Minél nagyobb a szükséges hőmérséklet-különbség, annál hatékonyabb hőszigetelésre van szükség. Minél hatékonyabb a hőszigetelés, annál könnyebb dolga van a raktérhűtőnek. Természetesen nincs tökéletes hőszigetelés, az autók esetében ráadásul több kompromisszumot is meg kell kötni, például a hasznos terhelhetőség érdekében. A nagyobb teljesítményű hűtőberendezés ellensúlyozhatja a szigetelés hiányosságait, ez azonban nagyobb költségekkel jár, és a környezetet is jobban terheli. A cél tehát az egyensúly megtalálása.

Mélyhűtött áru esetében a szükséges hőszigetelés vastagsága elérheti a 8-10 centimétert. A minden hőszigetelés esetében kritikus nyílászárók mögé extra, hőszigetelt ajtók kerülnek beépítésre. Gyakorlatilag egy komplett, önálló hőszigetelt doboz kerül kialakításra a raktérben. Frissáru esetében mérsékeltebb megoldás is elegendő, azonban a szigetelés teljes mellőzése semmiképp sem javasolt, a raktérhűtőket nem arra találták ki, hogy folyamatosan hűtsenek, hanem hogy a kialakított hőmérsékletet fenntartsák. Ez az áru lehűtésére is igaz: a hűtős autó képes hidegen tartani az eleve hideg szállítmányt, nagyobb mennyiségű áru hőmérsékletének érdemi megváltoztatására azonban kevésbé alkalmas.

A raktérhűtés egy speciális esete, amikor a raktér hőmérsékletének pontos szabályozására van szükség. Ilyenkor nem elég hűteni, fűteni is tudni kell. Jó példa erre a gyógyszerszállító, vagy az élőállat-szállító. A gyógyszereket hűtőládákban javasolt szállítani, a még jobb kontrollálhatóság érdekében. Az élőállatok – például naposcsibék – szállításához hűtött, fűtött, szellőztetett járműre van szükség.

Az idők végezetéig lehetne sorolni a speciális eseteket, a különféle raktérhűtési megoldásokat. Minden hűtendő árura létezik hűtési megoldás, és minden hűtős autó egyedi tervezést igényel. Az összes kérdés megválaszolásában és a kivitelezésben egyaránt örömmel állunk rendelkezésre!

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.