A víruspara megtanított minket kezet mosni, rávett minket a tisztes távolságtartásra – aminek néhányan talán jobban örülnek a kelleténél –, és arra is felhívta a figyelmet, milyen fontos a környezetünk tisztán, fertőzésmentesen tartása. Az áruszállítás esetében a higiénia fontossága kevésbé újkeletű felismerés. A legtöbb áru szállítása különféle szabályok betartásához kötött. Azokban az esetekben, ahol a fertőzésveszély felmerül – például élelmiszerek – többféle higiéniai előírás is alkalmazandó. Az élelmiszer megromlása természetes folyamat, lényegében annyi történik, hogy valaki más eleszi előlünk az ételt: gombák, baktériumok, mikroszkopikus élőlények. A megromlott élelmiszer ezen élőlények miatt válik emberi fogyasztásra alkalmatlanná, az általuk előállított toxikus melléktermékek vagy a kórokozók miatt – amik jelen esetben ők maguk.
Nem kell azonban az ételnek megromlania ahhoz, hogy a szállítás a fertőzések terjesztésének kockázatával járjon. A koronavírus például bizonyos felületeken – megfelelő körülmények között – akár napokig is megőrizheti fertőzőképességét. A nem megfelelő kezelés és szállítás a fertőzést hordozó szennyeződések keletkezésével, terjesztésével járhat. Ezért különösen fontos ügyelni a tisztaságra.
A kockázatok minimalizálását a vonatkozó szabályok, irányadó rendelkezések betartásával érdemes kezdeni. Ilyenek például a HACCP, az ATP, vagy a GDP (A kötelezően betartandó szabályokról feltétlenül érdeklődjünk, teljeskörűen!). Az építő jellegű kritika minden elmélkedés és döntéshozatal kulcsfontosságú eleme, de ha emberéletekről van szó, mégiscsak jobban járunk, ha előbb megfogadjuk az okosak tanácsait, és csak utána kezdünk el merengeni az élet nagy dolgain. A kötelező játékszabályok esetében amúgy sincs mit tenni, ugyan azok az ősi törvények működnek, mint a széllel szembe vizelésnél: meg lehet próbálni, de csak magunkkal tolunk ki. Az eredmény néhány tetemes bírság, és – előbb, vagy utóbb – a vállalkozás bezárása lesz, a felesleges, könnyen elkerülhető egészségügyi kockázat mellett.
Általános igazságként elmondható, hogy két dologra kell ügyelni: a szállítási hőmérsékletre – amiről az előző posztban volt szó – és a higiéniára. A higiénia a szállított áru megfelelő kezelésével kezdődik, ami igen keveset ér a szállítási körülmények elhanyagolása mellett. A csomagolt élelmiszer esetében látható ez a legjobban, az aktuális koronavírus-mizéria mentén: a tavaly hibátlanul legyártott konzerv kukorica túléli a dédunokáinkat és néhány atomkatasztrófát, civilizációnk maradéka körötte ül majd lakomát, viszont a doboz (kezeletlen) felületén a koronavírus napokig is életben maradhat.
A bajhoz még csak nem is kell világjárvány. Elég, ha az imént említett kukoricák közül szállítás közben egy megsérül, a tartalma a padlóra folyik, és megkezdi a minőségét a címkén jelzettnél jóval rövidebb ideig megőrizni. Onnantól aztán igen keveset ér, hogy a többi szállítmánynak egyébként semmi baja, hiszen ki venne át szívesen árut messziről bűzlő járműből?
A megoldás az alapos fertőtlenítés. Ehhez egyrészt a megfelelő eszközök és szerek kellenek, másrészt a megfelelő felületek. A fertőtlenítést igénylő rakterek általában üvegszálas műanyaggal vannak burkolva, ami sima, egybefüggő, általában csillogós fehér felületet ad. Ez jól mosható, viszont a fizikai abúzus nem a barátja. A karcolásokat, kisebb baleseteket kibírja, állandó igénybevétel mellett azonban előbb-utóbb megadja magát, ez pedig baj, a keletkezett rések ugyanis nemigen moshatók, de befolyik rajtuk minden, amit kimosni kéne. A sérült burkolat higiéniai szempontból alig ér valamivel többet a nemlétezőnél.
A nagyobb terhelésnek kitett felületeket ezért érdemes “páncélozni”: az éleket, sarkokat, azokat a sávokat, ahol a becsapódás várható (pl. ahol a raklap ütközik a fallal) alumínium vagy acél – rozsdamentes vagy saválló -, burkolattal lehet ellátni, a felhasznált fertőtlenítőszerek tulajdonságainak megfelelően.
Összegezve az eddigieket: Az általános fertőzésvédelem nagyjából minden esetben egyformán alkalmazható, és – nem csak, de főként az aktuális helyzetben – erősen megfontolandó az alkalmazása; ezeken felül további intézkedésekre lehet szükség az áruszállító jármű jellegének és a szállítandó áru igényeinek megfelelően. A minden szabályt betartó és minden rizikófaktorral számoló, higiénikus áruszállítás néha túlzásnak tűnhet, viszont jobb hiába túlozni, mint hanyagságból kockáztatni emberek egészségét, akár életét.
Vigyázzunk egymásra!
